Session Information
29 SES 02 B, Music Education
Paper Session
Contribution
The title suggests that, besides the fact that our research is related to folk tales, methods always recurring beyond the curriculum are also going to be addressed. Institutional folk music education has a past of about four decades in Hungary.
The basis of the concept of our musical education is a way the transition between pre-school and elementary school can be made smoother with the help of art education. It is imagined in a framework which provides a familiar setting for the child with the help of folk songs. The framework which is able to give the folks song, severed from its natural context, a natural setting (meant in a spiritual way) is nothing else than the folk tale, more precisely its identical language, vocabulary and literary roots. Much has been said about the educational role of folk tales in nursery schools. Taking this into consideration, folk tales can be regarded, still in a spiritual meaning, as a safe, nurturing and constructive environment for the child.
Laying emphasis on aesthetic education, the aesthetic content, refined ways of expression and archaic vocabulary of folk tales shall be mentioned. Folk tales, and specifically, fairy tales, offer an outstanding opportunity to experience new functions in educational work. The hero in the folk tale is the child, the one who helps the hero (mostly, let us say, an old man with grey hair) is the educator. If this function is realized, the activity comes about which Rogers describes as the facilitation of learning. So the teacher (the hero’s helper) takes the role of a facilitator.
Folk tales reveal a lot about times past, the people, its certain customs, way of life, and the list could be continued. This is exactly what is appealing for teachers of folk music, since these tales provide the learners with ethnographic background information, beyond the musical experience of playing the flute. All this is done without any artificial intervention.
During the first two, preparatory years of folk music learning, the student gets to know nursery rhymes. This statement gains significance if, referring back to what has been mentioned above, it is noted that musical education in pre-school is also based on nursery rhymes. Thus, the child skills in form, structure and note set of folk songs are already available in a vocal form. The essence of our concept is to be found exactly in this: it transforms the folk song, already known by the child in a vocal form, into an instrumental version. This is the realisation of a traditional learning style, present in rural societies, that is, flute players “find” the familiar tunes on their instrument. In this way, the highest form of learning of our instrumental training is already there in the first years of music school. Naturally, all this is interpreted within the child’s own musical culture, which, in the present case, means the musical world of nursery rhymes.
According to our concept, the pre-school years of children learning with the new method can be expanded from the aspect of learning forms and the first two years of musical education can be made to resemble nursery school education. The number of unknown words occurring in folk songs will decrease significantly, since the vocabulary and narrative of folk tales provide enough background knowledge and they need little or no explanation. The child does not think in tunes but they try to interpret those tunes instrumentally that they know in a vocal form anyway. So they do not know only one bi-chord tune but they are able to play all vocally interpreted and familiar tunes on an instrument.
Method
Expected Outcomes
References
1. Agócs, Gergely (é.n.): A társadalmi dimenziók és a hagyomány megkerülhetetlensége. 2016. 04. 02-i megtekintés, Folkinfo, http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:1GrYoXJRD-kJ:www.folkinfo.hu/agocs/tarsadalmi_dimenziok.rtf+&cd=33&hl=hu&ct=clnk&gl=hu 2. Andrásfalvy, Bertalan (2006): Népi kultúra és közművelődés. Ethnographia, 117.1. sz. 1-16. 3. Balázs, Lajos (2004): Mit ér a népi kultúra a globalizáció korában? Erdélyi Múzeum, 66.3-4. füz. 147-160. 4. Balázs, Lajos (2011): Gondolatok a népi kultúra változásairól, új szerepéről. Létünk, 41.4. sz. 47-68. 5. Bettelheim, Bruno (1976): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek (6. kiadás). Budapest: Corvina Kiadó. 6. Burke, Peter (1991): Népi kultúra a kora újkori Európában. Századvég Kiadó-Hajnal István Kör, Budapest. 7. Cole, Michael – Cole, Sheila R. (2001): Fejlődéslélektan. (4. kiadás). Budapest: Osiris Kiadó. 8. Faragó, József (1995): Népi kultúra, nemzeti kultúra. Hitel, 8. 10. sz. 91-96. 9. Görömbei, András (2005): A magyar népi irodalom. 2016. 04. 02-i megtekintés, http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:zqRYq9_kE-UJ:www.origo.hu/attached/2005022806gorombei_06.rtf+&cd=69&hl=hu&ct=clnk&gl=hu 10. http://mzmsz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=554&Itemid=24 11. Kádár, Annamária (2012): Mesepszichológia. Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban. Budapest: Kulcslyuk Kiadó. 12. Klein, Sándor (2007): Gyerekközpontú iskola. Budapest: Edge 2000 Kiadó. 13. Liszka, József (2006): Két part között… A népi kultúra helye és szerepe Európa egyik ütközési zónájában. Népi kultúra, nemzetei jelleg, interetnikus kapcsolatok. Társadalomtudományi szemle, 4.4. sz. 37-54. 14. Németh, Regina (2010): A népművészet és a népi kultúra nevelési vonatkozásai a 20. század elején. Iskolakultúra, 20.12. sz. 3-14. 15. Paksa, Katalin (1991): A népdal a 19. századi polgári életben és a tudományban. In: Hofer Tamás (szerk.): Népi kultúra és nemzettudat.Magyarságkutató Intézet, Budapest. 24-36. 16. Paládi-Kovács Attila (2009): Magyar néprajz I.2. Táj, nép, történelem. Akadémiai Kiadó, Budapest. 17. Pávai István (1999): A Népi és nemzeti kultúra viszonyának néhány zenei aspektusa Erdélyben. Savaria,22.4. sz. 97-113. 18. Povedák, István (2004): Népi kultúra vagy populáris kultúra? Birkózás a fogalmakkal. Tiszatáj, 58.8. sz. 84-88. 19. Sárosi, Bálint (1991) Nemzeti törekvéseink és a népzene változó képe. In: Hofer Tamás (szerk.): Népi kultúra és nemzettudat.Magyarságkutató Intézet, Budapest. 167-173. 20. Tánczos, Vilmos (2011): A népi kultúra általános jellemzői. 2016. 04. 02-i megtekintés, Tánczos Vilmos honlapja, https://tanczosvilmos.files.wordpress.com/2011/09/01-alapfogalmak1.pdf 21. Tánczos, Vilmos (2011): Népi kultúra a 20. századi magyar magaskultúrában (folklorizmusjelenségek). 2016. 04. 02-i megtekintés, Tánczos Vilmos honlapja, https://tanczosvilmos.files.wordpress.com/2011/09/07-08-mo20szazad1-2.pdf 22. Tánczos, Vilmos (2011): Van-e népi kultúra ma? 2016. 04. 02-i megtekintés, Tánczos Vilmos honlapja, https://tanczosvilmos.files.wordpress.com/2011/09/02-vane-nepi-kult.pdf 23. Tari, Lujza (1992): Zenei adatok a magyar népmesékben. In: Zenetudományi dolgozatok. Budapest. 24. Vekerdy, Tamás (2012): Gyerekek, óvodák, iskolák (2. kiadás). Budapest: Saxum Kiadó.
Search the ECER Programme
- Search for keywords and phrases in "Text Search"
- Restrict in which part of the abstracts to search in "Where to search"
- Search for authors and in the respective field.
- For planning your conference attendance you may want to use the conference app, which will be issued some weeks before the conference
- If you are a session chair, best look up your chairing duties in the conference system (Conftool) or the app.